• Általános adatok az országról

Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République française) egy független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja végett a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.
Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mal és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik, mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű.
Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma volt, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 82 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon.
A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek és a NATO-nak. Franciaország 1966-tól 2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.

A kormány nem vezet statisztikát a lakosok vallásáról. Ismeretlen forrású statisztika elérhető a 'CIA World Factbook' című kiadványban, amely szerint: római katolikus 83-88%, muszlim 5-10%, protestáns 2%, zsidó 1%. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése "kizárt" vagy "valószínűtlen", 33% állítja, hogy az "ateista" szó többé-kevésbé ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát, 26% azt állította, hogy nem hisz vallásokban, 1% pedig megtagadta a válaszadást.

• Legnagyobb városok

1. Párizs (2 141 839 lakos) 
2. Marseille (793 500 lakos) 
3. Lyon (475 995 lakos) 
4. Toulouse (439 238 lakos) 
5. Nizza (337 890 lakos) 
6. Nantes (277 979 lakos) 
7. Strasbourg (273 506 lakos) 
8. Montpellier (251 700 lakos) 
9. Lille (234 464 lakos) 
10. Bordeaux (234 086 lakos) 
11. Rennes (208 380 lakos) 
12. Reims (197 660 lakos) 
13. Le Havre (185 060 lakos) 
14. Angers (170 451 lakos) 
15. Saint-Étienne (170 416 lakos) 
16. Toulon (169 100 lakos) 
17. Grenoble (159 080 lakos) 
18. Nimes (150 037 lakos)
19. Dijon (149 080 lakos) 
20. Aix-en-Provence (148 622 lakos)

• Földrajza

Franciaország kontinentális területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is.
Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli ú. n. tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik. Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és Brazíliával. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.

• Gasztronómia

A francia konyhának nagy hagyományai vannak, ez egészen a római korig vezethető vissza, de nagy befolyással volt a gasztronómiára az olasz hatás is. Ezek tovább épültek a francia udvar és uralkodóházak idején, akik igényeikkel magasra tették a mércét. Ezek hatására alakulhatott ki a mai francia konyha. A fejlett mezőgazdaságnak és tengergyümölcseinek köszönhetően széles skálája alakult ki az ételeknek. Nagyon sok híres szakács került ki az országból, valamint manapság is számtalan vezető cheffel büszkélkedhet Franciaország. Az ételek általában vajjal, vagy növényi olajokkal készülnek, így azok könnyedebbek. A franciák nagyon sokféle húst (marha, borjú, sertés, baromfi, ürü, halfélék, stb.) esznek, és készítenek el különböző formákban. Sok étel alapanyaga vadhús, Franciaország erdei igen gazdagok vadakban, mely ki tudja szolgálni a konyha igényeit. Igen ritkán alkalmaznak sűrítési eljárást, inkább vajjal elkeverve, vagy olvasztott vajjal kínálják fel az ételeket. Zöldségekben igen gazdag az ország, így saláták széles kínálatával büszkélkedik. A jó minőségű, ízletes borokat is szívesen használja fel a francia konyha, szinte az összes húsétel készítésénél elengedhetetlen a borral való locsolás/főzés. Rengeteg desszert köthető a franciákhoz, amik nem csak tésztás sütemények és krémek, hanem gyümölcssaláták, különböző gyümölcsös finomságok. Franciák számára az étkezés befejező momentuma mindenképpen a sajtfogyasztás. Nagyon sokféle sajtot állítanak elő Franciaországban (fűszeres, lyukacsos, krémes, füstölt).

• Ünnepek

- Január 1. Újév napja (Le Jour de l' An)
- Nagypéntek(csak Elzász területén munkaszüneti nap)
- Húsvétvasárnap
- Húsvéthétfő
- Május 1. A Munka Ünnepe (Majális)
- Május 8. A Győzelem Napja (a második világháború befejezésének emlékére, 1945)
- Május 16. Szent Johanna (Jeanne d' Arc) szentté avatásának emléknapja (nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Áldozócsütörtök)
- Pünkösdvasárnap
- Pünkösdhétfő
- Július 14. Az 1789-es forradalom ünnepe, a Bastille bevétele, -Nemzeti Ünnep (Le quatorze juillet)
- Augusztus 15. Nagyboldogasszony (L' Assomption)
- Augusztus 23. - 24-re virradó éjjel Szent Bertalan éjszakája
- November 1. Mindenszentek Ünnepe (La Toussaint)
- November 11. Fegyverszünet Napja (L' Armistice), az I. világháború befejezésének (1918) emlékére
- December 25. Karácsony
- December 26. Karácsony másnapja (csak Elzász területén munkaszüneti nap)

• Éghajlat

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki.
Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

• Növény és állatvilág

A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei.
A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel.
A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyvesek borítják.
Az ország többi része, a magas hegységeket kivéve a nyugat-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak.
A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.