Kerestem, kutattam. Kiváncsi voltam, hogy van e olyan az interneten ahol a Magyar-Francia kapcsolat. Aki keres az természetesen talál. Az információk megleptek, érkesnek találtam őket így arra gondoltam, h ha már írok Franciaországról is nem csak Párizsról akkor felteszem ezt is, mint érdekességet a honlapra. Remélem titeket is annyira fog érdekelni mint jó magamat:

• Milyennek látják az újságírók Magyarországot?:

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviseletének megbízásából a Bureau Helene Dode imázsvizsgálatot végzett 100 francia újságíró körében. Azt kutatták, hogy miként vélekednek Magyarországról azok, aki már jártak nálunk és milyen kép él azokban, akik még nem. A kutatók a legnevesebb francia napilapok, folyóiratok és televíziós csatornák turizmussal foglalkozó zsurnalisztáit kérdezték meg. Olyan kiemelkedő sajtóorgánumokat vontak be a felmérésbe, mint a Le Mond, a Le Point, a Voyager Magazine, a Tour Hebdo, a Marie Claire, az Art et Décoration, a Famille Magazin, a Voici, az Univers des Voyages, a TV5, a Vogue, a Paris Match, a Le Figaro, a Le Parisien, az Elle és a France Soir.
A felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek közel fele, 42 fő járt már Magyarországon, de többségben voltak azok, akik még nem keresték fel hazánkat. Természetesen Budapestet és a Balatont látták a legtöbben (harmincan, illetve nyolcan), meglepő volt viszont, hogy az európai viszonylatban is szokatlan szépségű Dunakanyart és pusztát csupán egy-egy újságíró látogatta meg.
Az újságírók zöme a Magyar Turizmus Rt. (illetve elődei) és a szállodaláncok meghívására, sajtóút keretében érkezett, nyolcan voltak, akik „saját szakállukra” keresték fel Magyarországot. A Magyarországon járt francia újságírók szinte mind lelkesedtek az országért, csupán ketten nem érezték itt jól magukat. A magyar építészet, kultúra, a magyarok vendégszeretete, a konyha és a gyógyfürdők szerepeltek leggyakrabban az újságírók emlékezéseiben. Budapest egyértelmű tetszést aratott, a Balaton sajnos már kevésbé. Volt néhány panasz is, amit érdemes lenne megszívlelni: „a budapesti idegenvezetők szűkszavúak”, „a turisztikai struktúrán (szállodák, múzeumok) volna még javítanivaló”, „hétvégén az üzletek túl korán bezárnak”, és végül, „Budapestre ráférne a restaurálás”.
Azok, akik még nem jártak nálunk - egy kivételével - mind el szeretnének jönni. Kit a finom borok - a Tokaji Aszú, a muskotályos, a hárslevelű, vagy az Egri Bikavér -, kit az „egzotikus” konyha, kit a zene- és táncművészet, kit Budapest varázsa vagy a vidék bája vonz. A folklór, a gyógyfürdők, az építészet, a romantika, a különös nyelv, a Monarchia emléke és a Sissi-kultusz rajzolják tovább a képet, melyet enyhén bár, de beárnyékol a prostitúció és a szegénység.
Szembetűnő, hogy azok, akik már jártak itt, a politikáról említést sem tesznek, aki viszont még nem, a „keleti ország” jelzőt, a kommunizmust említik a leggyakrabban. A magyarországi utazás - a felmérés tanúsága szerint - kioltotta a sokakban élő előítéletet a „keleti” országokkal szemben. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy az 58, Magyarországon még nem járt újságíró közül hétben semmilyen képet nem idéz fel az ország említése, s alig kétharmaduknak van elképzelése a fővárosról. A többiek Budapestet többnyire vidám, vonzó városnak tartják, s egyetértenek abban, hogy kulturális látnivalókban, történelmi emlékekben gazdag település.
Egy ország imázsát nagyban befolyásolja, hogy milyen személyiségek jelenítik meg, képviselik külföldön. Ezért megdöbbentő, hogy a megkérdezett 100 újságírónak még egynegyede sem tudott felidézni legalább egy magyar hírességet. A volt szocialista országok tökéletes összemosódását pedig mi sem illusztrálja jobban, mint hogy magyar hírességként említették Milos Formant, Vaclav Havelt, Kafkát és Dvorakot. A helyes említések sorát Liszt Ferenc vezeti, rajta kívül csak Bartók Bélát, Jancsó Miklóst, Kádár Jánost és - ha tágan értelmezzük - Sissit és Soros Györgyöt tudták megnevezni. Ezek után nem meglepő, hogy a Magyarországon még nem járt újságírók - öt kivételével - nem érzik kellőképpen tájékozottnak magukat, s több információra vágynak.

• Magyarország túrizmusa Francia szemmel:

A Magyar Turizmus Rt. párizsi külképviselete megvásárolta az INFASUP’Tourism végzős osztályának 1996/97-es felmérését a magyarországi turizmus francia megítéléséről. A kutatók megkérdezték az utazásszervezőket, az utazási irodákat és a párizsi nagyközönséget, és felkutatták a már létező írásos anyagokat ebben a témában.
A felmérés során 34, Magyarországot programozó utazásszervezőt hívtak fel telefonon, hogy megismerjék a feléjük irányuló keresletet, azt, hogy mit gondolnak, és mit tudnak hazánkról, és hogy miként tudnak együttműködni a magyarországi irodákkal. Az utazási irodák közül találomra választottak ki 54-t. Itt arra keresték a választ, hogy milyen program vonzza leginkább a párizsi vevőkört, ezt hogyan értékesítik, és hogy milyen kép él Magyarországról az utazási ügynökökben. Az utcai felmérés során 480 Párizsban és annak környékén élő személyt kérdeztek meg a Magyarországról szerzett benyomásaikat és az utazásszervezők kínálatával kapcsolatos elvárásaikat tudakolva. Az adatok alapján meghatározták egy lehetséges kliens profilját.

• Magyarország érkező franciák utazási szokásai:

A felmérés során 297 franciaországi lakhelyű turistát kérdeztek meg. Több mint felük gépkocsival, kb. 20-20%-uk pedig autóbusszal ill. repülőgéppel érkezett. Vasutat még 10%-uk sem vett igénybe.

A megkérdezettek 45%-a üdülni, 21%-a hivatalos ügyben, 10%-a konferenciára, 6%-a pedig gyógyüdülésre jött. 5% körül volt a munkavégzés céljából és a rokonlátogatásra érkezett franciák aránya. A megkérdezettek 40%-a először járt Magyarországon. Két-három évnél ritkábban egyötödük járt Magyarországon, két-háromévente pedig 13,5%-uk. Évente kb. 15% járt vissza. A megkérdezéskor átlagosan 7,5 napot töltöttek hazánkban, a legtöbben 4-7 napot, illetve 8-14 napot töltöttek el itt. Egyharmaduk családdal érkezett, és körülbelül ugyanannyian jöttek egyedül, mint barátokkal, vagy mint munkatársakkal. Buszos csoporttal mindössze 1,3% érkezett. A megkérdezettek több mint fele két-három fős társasággal jött, egyötödük pedig 21 főnél nagyobb csoportban (feltehetőleg repülőgéppel, hiszen a buszos csoportos túrák szemmel láthatólag nem népszerűek). A franciák Budapesten tartózkodtak a legtöbbet, melyet - jóval lemaradva - a Balaton követett. Se a körutazások, sem hegyvidékeink, sem az Alföld nem képviseltek jelentős százalékot, egyéb településeket viszont 23% említett.

A szállásra költött összegről majdnem 40% nem nyilatkozott. A többiek leginkább 40.000 forint felett, illetve10-20.000 forint között költöttek. (A válaszadók átlaga 40.218 forint volt.) Hasonló arányban nem válaszoltak az étkezési kiadásokra vonatkozó kérdésre. A válaszadók közül legtöbben 15.000 forint felett költöttek és jelentős arányt képviselt a 6.000 és 15.000 forint között költők csoportja is. (A válaszadók átlaga 20.920 forint volt.) A Magyarországon utazásra fordított összegről 60% nem mondott semmit. Így az átlag 9.226 forintot tett ki. A szórakozásról, belépőjegyekről még kevesebben nyilatkoztak, mindössze 46%. Az effajta kiadások átlagban 11.161 forintra rúgtak. Ehhez képest meglehetősen magas a telefonra kiadott átlag 3.697 forint. (Erre a kérdésre csak 20% válaszolt.) A fentieken kívüli, egyéb célra több mint ötvenezer forintot költöttek a válaszadók. Összességében a franciák magyarországi átlagos költése 96.000 forintot tett ki. Legnagyobb arányt, 28%-ot a 80.000 forint felett költők jelentettek.

Arra a kérdésre, hogy vásárolt-e Magyarországon nagyobb értékű tárgyat, a franciák fele nemmel, egyötöde igennel válaszolt. A vásárlók főleg ruházati cikkeket, műalkotásokat, népművészeti tárgyakat és élelmiszert ill. italt vettek.

A Magyarországra turisztikai céllal érkezett franciák több mint egyharmada utazási irodák ajánlata alapján választotta hazánkat, majdnem egyharmadukat pedig ismerősök biztatták. A korábbi látogatást 17% említette, a hirdetéseket 13%. Rokoni, baráti hívásra 12% érkezett. Utazási döntéseiket 40%-ban több mint két hónappal korábban hozták meg, de 30% fölött volt a három-nyolc héttel korábban választó franciák aránya is. A turisztikai céllal érkezők 25%-ban vettek igénybe távolsági buszt Magyarországon belül, de többségük (53%) saját autóval utazott. Ugyanez a kör 45%-ban szállodában, 18%-ban panzióban, 17% kempingben/nyaralóban/turistaszálláson és 12%-ban fizetett magánszálláson lakott. Ifjúsági szállást elenyésző mértékben vettek igénybe. Érdekesség, hogy a Franciaországból turisztikai céllal érkezők 6,5%-a magyar anyanyelvű volt, s 9%-uknak voltak itteni rokonai.