 A Panthéon, amelyben ma Franciaország nagyjai nyugszanak, hányatott sorsot élt át. XV. lajos fogadalmat tett, hogy betegségéből felépülve templomot építtet Párizs védőszentje, Szent Genovéva tiszteletére. 1756-ban, ennek építésére Jacques Soufflot, udvari építészét kérte fel. Anyagi nehézségek után éppen a forradalom kitörésére készült el ez a templomóriás és már a forradalmárok is úgy döntöttek, hogy a leghíresebb franciáknak állítanak benne emléket. Abban azonban ok sem tudtak megegyezni, ki méltó erre. Késobb Napóleon visszaadta az egyháznak, majd 1885-ben dolt el végleg, hogy a legdicsobb franciák csarnoka lesz. Az altemplomban található többek között Victor Hugo és Emile Zola, Voltaire és Rousseau, a matematikus Monge és Lazare Carnot, valamint a két Nobel-díjas fizikus: Perrin és Langevin sírhelye. A nyughelyek többsége a széles fofolyosóról nyíló kis kamrácskákban van, ráccsal védve a túlzott kíváncsiskodóktól. Kivétel Rousseau koporsója, amelybe akarva-akaratlan belebotlik a látogató, mivel koporsójából egy fából faragott kéz nyúlik ki a felvilágosodás fáklyáját tartva.
A kupola galériájában végezte el 1849-ben Léon Foucault fizikus azt a híres ingakísérletet, amillyel a Föld forgását bizonyította be.
Belépőjegy ár:
Egységesen: € 8,00
Megközelítés tömegközlekedéssel:
10-es metróval: Cardinal Lemoine megálló.
Cím, elérhetőség:
Place du Pantheon, 75001 Paris
Tel: 43 54 34 51
http://pantheon.monuments-nationaux.fr
Nyitvatartás:
Áprlilis - szeptember: Mindennap: 09.30 - 17.15.
Október - március: Mindennap: 10.00 - 18.30.
További képek az épületről:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A Panthéon, amelyben ma Franciaország nagyjai nyugszanak, hányatott sorsot élt át. XV. lajos fogadalmat tett, hogy betegségéből felépülve templomot építtet Párizs védőszentje, Szent Genovéva tiszteletére. 1756-ban, ennek építésére Jacques Soufflot, udvari építészét kérte fel. Anyagi nehézségek után éppen a forradalom kitörésére készült el ez a templomóriás és már a forradalmárok is úgy döntöttek, hogy a leghíresebb franciáknak állítanak benne emléket. Abban azonban ok sem tudtak megegyezni, ki méltó erre. Késobb Napóleon visszaadta az egyháznak, majd 1885-ben dolt el végleg, hogy a legdicsobb franciák csarnoka lesz. Az altemplomban található többek között Victor Hugo és Emile Zola, Voltaire és Rousseau, a matematikus Monge és Lazare Carnot, valamint a két Nobel-díjas fizikus: Perrin és Langevin sírhelye. A nyughelyek többsége a széles fofolyosóról nyíló kis kamrácskákban van, ráccsal védve a túlzott kíváncsiskodóktól. Kivétel Rousseau koporsója, amelybe akarva-akaratlan belebotlik a látogató, mivel koporsójából egy fából faragott kéz nyúlik ki a felvilágosodás fáklyáját tartva.
