A múzeum 1905 óta foglalja el a Louvre épületének egyik szárnyát, és azóta számos átalakításon ment keresztül, ablakokat szüntettek meg, új falakat húztak, galériák kialakításával belső tereket osztottak meg. Míg korábban a múzeumi hangulathoz hozzátartozott a félhomály, még akkor is, ha ezt a műtárgyak konzerválása nem kívánta meg, napjaink elvárásainak megfelelően az építészek arra törekedtek, hogy a természetes fény minél jobban érvényesüljön, ezért valamennyi eddig elzárt ablakot szabaddá tették. Egy másik lényeges építészeti beavatkozás eredményeképpen az álmennyezet megszüntetésével visszanyerte eredeti állapotát az impozáns, több mint ezer négyzetméter alapterületű nagycsarnok. Itt fogják majd az időszakos kiállitásokat tartani. Az állandó tárlat anyagának kiválasztását, elrendezését több éves munka előzte meg, már minden egyes tárgynak megvan a helye, és a tárlókban, emelvényeken vitrinekben ott várnak lecserélésre a műtárgyfotók. Maga a kiállítás többféle lehetőséget kínál a látogatónak. Egyrészt a középkortól napjainkig, időrendi sorrendben ismerkedhet meg a különböző korszakok dísztárgyaival, használati tárgyaival, míg más megközelítésben, tematikus csoportosításban, egy anyag, például a kerámia alkalmazásának vagy egy használati tárgy, például a pohár évszázadokon át nyomonkövetett formai változását ismerheti meg. Az úgynevezett «period room»-okban nagypolgári paloták szalonjait rendezik be korhű módon az eredeti faburkolatok, bútorok és dísztárgyak felhasználásával. Külön teret kapnak egyes jelentős iparművészek, formatervezők, és az olyan nagy események is, mint az 1937-es Világkiállítás, az 1968-as «Kortárs ülőbútorok» vagy az 1970-es «Asztal»-kiállítás. Jean Dubuffet-nek a mintegy 160 darabból álló rajzokat és szobrokat tartalmazó gyűjteményét állandóan cserélődő kiállításokon fogják bemutatni éppúgy, mint a XIX. századtól napjainkig terejedő ídőszak játékait. A Musée des Arts Décoratifs Franciaországban egyedülálló sajátossága, hogy a mai napig magántársaságként működik, és bár jelentős állami támogatásban részesül, az anyagi forrást magánszemélyek, intézmények biztosítják. Az egyik legszebb terem restaurálását például, amely fogadásoknak és zártkörű redezvényeknek ad majd otthont, egy, az iparművészetért és Párizsért egyaránt rajongó, tehetős amerikai házaspár finanszírozta. |