A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma.
Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők.

1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. 1364 és 1380 között V. Károly király gót stílusban átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű reneszánsz királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin királyné a székhelyéül választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV. Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be.
Midőn a királyok a versailles-i kastélyba költöztek, a Louvre-ban a király hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. Napóleon császár 1805-ben megbízta Pierre Percier és Pierre Francois Léonard Fontaine építészeket, hogy a Louvre-t kijavítsák és kiépítsék; a restaurációt Lajos Fülöp („Louis-Philippe”) korában azonban elhanyagolták és csak III. Napóleon császár (1852) fogott hozzá az újraépítéséhez, amellyel Visconti és Leufel építészek el is készültek, úgyhogy a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörültek, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának felégetése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.

A Louvre udvarán lévő üvegpiramis, acélból, alumíniumból és üvegből készült.
Méretei:
21,65 m magas,
35,40 m oldalhosszúság,
666 üveglapból áll.
Ez utóbbi adat cáfolata:
„1983-ban az akkori francia elnök, François Mitterand felkérte Ieoh Ming Pei, a neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a Louvre kibővítésére, modernizálására. Pei megtervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt, amely ma is megosztja a párizsiakat. 1989-ben adták át a Louvre piramisát, melynek magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott.
Dan Brown A da Vinci-kód című sikerkönyve részben a Louvre-ban játszódik. A könyvben szerepel egy mondat, amely a piramis üvegtábláira vonatkozik. »…a piramist, Mitterrand elnök kifejezett kívánságára, pontosan 666 üvegtáblából építették – különös kívánság, amelyet széltében-hosszában tárgyaltak az összeesküvés-elméletek kedvelői, arra hivatkozva, hogy a 666 a Sátán száma.« (GABO Kiadó, 2004, ford. Bori Erzsébet).
Még a piramis elkészülte előtt, az 1980-as években kapott szárnyra az a városi legenda, hogy az építmény pontosan 666 üveglapból áll, főleg a modern, hideg acél-üveg monstrum ellenzői terjesztették előszeretettel az alkotás infernális voltát alátámasztó információt.

Hivatalosan ez a szám sehol sem jelenik meg. A Louvre múzeum tájékoztatása szerint a piramis összesen 673 üvegtáblából áll, 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú, melyek 2,1 cm vastagok. I.M. Pei tervezőirodája úgy nyilatkozott, hogy a piramisban lévő üveglapok száma 698.